Cikkek

Előmunka-utómunka
(2007.12.17)
Forrás > Józsa Géza

Fotós körökben gyakran elhangzik a szó "utómunka". Mindenki tudja, érti mit is jelent ez valójában; az elkészült fényképen végzett utólagos (manapság gyakrabban a szoftveres) módosításokat hívjuk így.

Gondoltak-e rá, hogy ha van utómunka, akkor kell lenni előkészítő (elő) munkának is? És az mi? Ugye soha nem hívjuk így a fénykép készítésének azt a szakaszát, amelynek végterméke egy utófeldolgozás nélküli szemlélhető fotó?

Eszközök webmestereknek
Egyszerűen használható eszközök weblapépítéshez
Névnapkiíró, PageRankChecker, stb.


Sokan egy kicsit titkolnivalónak érzik az utómunkát; á, nem volt semmi utómunka legfeljebb csak egy kis szokásos állítgatás, csak ez csak az …. Mintha ez a munka értéktelenebb lenne, mint az, ami odáig volt.

Úgy tűnik, a fejekben lassabban megy végbe a rendszerváltás, mint a technikában.
Azok, akik az analóg fotózásban nőttek fel érezhetően máshogy állnak ehhez a kérdéshez, mint akik már a digitális technikával fedezték fel maguknak a fotózás örömét.

Gyakran elhangzik az "analógosok" szakértő megjegyzése: érdemes gondosan beállítani a fehéregyensúlyt, a megvilágítási értékeket, a képhatárokat stb., mert így rengeteg utómunkát takaríthatunk meg magunknak.
Végiggondolták már ezek az emberek, hogy a másik tábor képviselőinek éppen most kezdődik a munka igazi, érdekesebb része, amit nem akarnak megtakarítani? Most van a kezükben valami alapanyag, amit kedvükre formálhatnak?

Persze, mint sok minden ez is viszonylagos. Máshogy gondolkodik az amatőr és máshogy az az ember, aki ebből él, akinek ügyfelei vannak, és akit nyomnak a határidők.

Tudomásul kell venni, hogy a digitális fotográfiának, ill. robbanásszerű térhódításának pontosan az utómunka volt a mozgatója. Mai számítógépes világunkban ez természetes kiindulópontnak tekinthető. Ugyancsak összekötő, rászoktató motívum, hogy a számítógépeknek is van menürendszere, meg a fényképezőgépeknek is, össze is lehet kapcsolni őket, képfórumokat lehet látogatni stb.

A képek beltartalma, mondanivalója, az esztétikai szempontok stb. mind olyan tényezők, amelyekbe ezen az úton tanulnak, szoknak bele nagyon sokan - például az internetes képfórumokon keresztül.

De nézzük csak meg az általam most előkészítő (elő-) munkának tekintett munkaszakaszt.
Vitathatatlan, hogy ez nagyon fontos mozzanata a kép elkészítésének. Unalmas, semmitmondó képekből nem igen lehet jó képet készíteni - utómunkával se. Ezért az elő(készítő) munka legfontosabb elemének magát az embert tekintem. Minden, ami utána jön az technika, vagy ha úgy tetszik szakismeret.

Az utómunkát pedig nem lehet valami illetlen technikai huncutságnak, technikai manipulációnak tekinteni!
Sőt, ha már szoftveres beavatkozásról beszélünk, akkor az nem az, ami már a digitális fényképezőgépben elkezdődik? A JPG, a TIFF vagy a RAW más-más eredményt szolgáltat. Melyik az igazi? Vagy máris manipuláltunk?
De ugyanígy ennek tekinthető bizonyos mértékig a szűrőzés, a derítés, a mélységélesség tetszőleges megválasztása is mindjárt a folyamat elején.

Végiggondolták már a hagyományokhoz ragaszkodók, hogy ami az utómunka nélküli élményhez, eredményhez juttatja őket, az sem más, mint ugyancsak technika? Digitális fényképezőgép esetén digitális technika. Csupa ipari termék az egész vonalon, akárcsak a számítógép. Felmerül a kérdés: van-e jogunk valamelyik munkafázist különbnek, igazibbnak tekinteni, mint a másikat.

Analóg esetben fotokémiai termék a film, technikai eszköz a fényképezőgép, a laborálás során megannyi technikai, kémiai eszközt kell bevetni, hogy a remélt eredményt kézbe vehessük.

Természetesen van annak valami varázsa, ha valamelyik munkafázisban további munka - utómunka - nélkül már kész "termék" születik.
Ezt azonban leginkább sport teljesítménynek tudom tekinteni. Eddig jószerint "vakon" dolgozott a fotós (digitális technikával csak részben) és most bukkan elő először a kép. Ha az ráadásul már most készen is van, az maga a siker, de sok köze nincs a képi élményhez, amelyhez a nézőt juttatja.

Az, hogy valamelyik munkafázis nélkül juthatunk el végleges eredményhez, vonatkozik mindkét irányú megközelítésre. Fényképezőgép nélkül, csupán valamelyik képszerkesztő program használatával is lehet látványos, sokaknak tetsző képeket készíteni, képeket festeni - már aki tud - vagy lehet jó grafikát készíteni.

Az utómunka-nélküliségnek is megvan, azonban a helye a fotózásban. Gondoljunk csak a dokumentációs célból készült fényképekre, ahol a pontos alak- és színhelyességnek kiemelt jelentősége van. Azért valljuk be, hogy a digitális géppel készült ilyen képeknek is jót tesz egy kis utólagos szoftveres élesítés meg miegymás.

Ahogy egy festmény megítélésekor sem kérjük számon a művésztől, hogy milyen előkészítő munkával, milyen technikával fejezte ki a mondanivalóját, úgy a fotózásban sem érdemes minősíteni a munkafázisokat. Jelenleg pedig a minősítés (az utómunka leminősítése) kimondatlanul is ott lappang a fotós (analóg) köztudatban.

Akik azt gondolják most, hogy egy elfogult számítógépes ember beszél belőlem, azoknak szeretném elmondani, hogy amikor én elkezdtem fényképezni gyerekkoromban egy 6x9-es kihuzatos géppel, akkor színes technika még nem is igen volt, és az utómunkám a képek szárításával fejeződött be - de nagyon szerettem csinálni - azt is.


Forrás > Józsa Géza

Hozzászolások

Szólj hozzá Te is!
2008.01.20 20:17:12 . [4578]

Egy dolog maradt ki, hogy mind a fényképezésre, mind az utómunkálatra rá kell szánni az időt. Nem feltétlenül az utómunkával van a baj, hanem ha egy gyorsan elkattintott rossz képből, még gyorsabban huzgálunk néhány csuszkát és görbét a PS-ben, hogy valami legyen a képből. Fotózni is meg kell tanulni, meg a képfeldogozó programot használni is.
2008.01.17 14:08:40 . [4548]

Szerintem már amiatt is fontos belenyúlni a képekbe, mert azért valljuk be a ccd és a cmosok tónusátfogása, most még nemigen közelíti meg a filmet.. Fontos a színek beállítása és az utólagos élesítés és szerintem, lehet butaság, de ha ez program segítségével történik abban semmi rossz nincs, bár sokkal jobban esik az embernek, ha nem kell, mert alapból jó:)..
Köszönöm a cikket a cikk írójának.. Sok embernek elkellene olvasni itt az oldalon...
Zsu
2007.12.30 21:08:40 . [4349]

Skitty! Igen! a cikket Josa írta.
2007.12.29 19:33:15 . [4340]

A fotóvilágos "Józsa" a cikk irója? Jó cikk, kár hogy egy pár alap "utómunkára" nem tér ki....
2007.12.22 11:25:59 . [4286]

Nagyon örülök ennek a cikknek ;)
Teljesen korrekt ;)
Kellett már ;)
Bár én is elszégyeltem kicsit magam, mert nem vagyok az utómunka híve, de rá kellett jönnöm, hogy...
SZóval ennek így kell lennie :)
2007.12.20 16:10:24 . [4253]

Jól mondod Tibor.
Sajnos valóban kevesen fogják elolvasni, na de majd megpróbálok valamit tenni érte;)
KTB
2007.12.20 13:29:51 . [4250]

Egyetértek, maximálisan!
A 30 éves festői, és a 10éves restaurátori tapasztalatból mondom, hogy a kutyát nem érdekli, hogy mivel, és milyen fázisokban hoztam helyre egy hibát úgy, hogy azt utólag ne lehessen észrevenni!
Kár hogy ezt a cikket kevesen fogják elolvasni, pedig a tanulsága nagyon is helyénvaló!
2007.12.18 16:39:29 . [4223]

Valóban, sokat feszegetett kérdésre kaptunk egy kimerítő választ.
Teljesen jogosak a leírtak, én is így gondolkozom.
Ajánlom figyelmébe mindenkinek a cikket!
2007.12.17 23:21:32 . [4222]

Én is szeretek a képeimbe utólag kisebb-nagyobb mértékben belenyúlni. ( Inkább nagyobb ;) )

Párszor ki is fejtettem már ezügyben a véleményem. Ilyen jól azonban még nem sikerült összeszednem a gondolataimat!

Teljesen egyetértek!



FotoRace | DigiNews | © Minden jog fenntartva | Megtekintve : 6007